top of page

Izületi fájdalom és pajzsmirigy-alulműködés

  • Szerző képe: Kingamargit Kovács
    Kingamargit Kovács
  • márc. 3.
  • 3 perc olvasás

Frissítve: ápr. 8.




Azt már sajnos tudjuk, hogy lehet összefüggés a pajzsmirigy-alulműködés és az ízületi fájdalmak között – de nézzük meg mit tehetünk, milyen tevékenységek és terápiák segíthetnek enyhíteni a fájdalmat.


Miért fájnak az ízületek?

Az ízületi fájdalom oka lehet, hogy a pajzsmirigy-alulműködés lassítja az anyagcserét, ez pedig az ízület duzzanatával járhat, amit a felhalmozódott ízületi folyadék okoz.

Az autoimmun eredetű pajzsmirigy-alulműködés esetében az immunrendszer tévesen a pajzsmirigyet „ellenségként” kezeli, azaz megzavarja a megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon előállítását. Hasonlóképpen van a reumás ízületi gyulladás esetében is, aminek kialakulásának hátterében szintén az immunrendszer téves reakciója áll, aminek következtében a szervezet védekezőrendszere a saját, egészséges szövetei ellen fordul mert idegennek ismeri fel azokat, megtámadja az ízületeket és a kötőszövetet, amitől azok megduzzadnak és fájdalmasak lesznek.


Az orvosok még nem tudják biztosan az okát, de ha ezen autoimmun rendellenességek valamelyike fennáll, akkor a korábbi kutatások szerint fogékonyabb a szervezet a másikra is. Gyakran nehéz megállapítani, hogy az egyik vagy mindkettő okozza az ízületi fájdalmat.

Akárhogy is, a fájdalom okának megtalálása és a megfelelő kezelés az első

lépés a jobb közérzet felé.


Mit tehetünk az ízületi fájdalom mérsékléséért?


1.: Testmozgás

A testmozgás természetesen mindenki egészsége szempontjából fontos, de a

pajzsmirigy alulműködésben szenvedők nem biztos, hogy képesek a nagy intenzitású edzések elviselésére. Kezdésnek ezért javasolt lassan elkezdeni a mozgási rutin kialakítását, és fokozatosan hozzáadni az aerob gyakorlatokat, például gyaloglást, kerékpározást vagy úszást, mivel ezek a mozgások nem terhelik meg az ízületeket.


Ugyanilyen fontos a későbbiekben az erősítő edzések beépítése, mert az erősebb izmok közvetlenül is segítik a közeli ízületek védelmét, nem beszélve az egyensúly javításáról, a testsúly szabályozásáról és a csontok erejének megőrzéséről.


A jóga segít az ellazulásban és a stressz csökkentésében is, ami segít elengedni az ízületek összeszorulását és feszültségét, ez pedig kevesebb fájdalmat és nagyobb rugalmasságot eredményezhet.

Az intenzitás és a gyakoriság fokozatosan növelhető alkalmazkodva az egyéni

képességekhez, de az alapelv mindenképpen az, hogy bármilyen mennyiségű

testmozgás előnyösebb a nem mozgásnál. Az erősítő edzések számának ideális lenne elérnie a heti 3 alkalmat.


2.: Minőségi alvás

"Az alvás az izmok és ízületek felépülésének ideje" - mondja Klibanov. "Ha nem alszol jól, nem gyógyulsz olyan gyorsan, mint lehetne."

Az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent cikk szerint ráadásul alváshiány esetén az éhségérzetet és teltségérzetet szabályozó hormonok – a leptin és a ghrelin – változásai túlevéshez és súlygyarapodáshoz vezethetnek, az extra súly pedig megterhelheti az ízületeket, kiváltva vagy súlyosbítva az ízületi fájdalmakat.


3.: Legyőzni a fáradtságot

A fáradtság az egyik leggyakoribb hypothyreosis tünet. Annak ellenére, hogy nagyfokú fáradtsággal és kedvetlenséggel jár a betegség, a testmozgás iránti motiváció elérése és megőrzése segíthet enyhíteni ezt az érzést, valamint a sport növeli a rugalmasságot és enyhíti az ízületi fájdalmakat. Ha túl kimerült egy teljes gyakorlati rutin elvégzéséhez, akkor fel kell osztani több rövid edzésre – még a napi háromszori 10 perc is hatásos lesz, mindenképpen hatásosabb a semminél! Ezenkívül a lefekvés előtti két órában végzett nyújtó és relaxációs gyakorlatok segíthetnek jobban aludni.


4.: Meditálás

Bármilyen krónikus állapot, például a hypothyreosis is stresszes lehet, és bizonyos esetekben mentális betegségekhez, például depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.

Egyes kutatások pedig azt mondják, hogy a krónikus stressz és a krónikus fájdalom szorosan összefügg az agyban.

Ezért fontos megtalálni a stressz csökkentésének módját, például a mindfulness

meditáció gyakorlását. A meditációnak ez a formája megtanítja, hogyan lehet a légzésre való összpontosítással elvonni a figyelmet a zavaró dolgokról és mérsékelni a mindennapi stresszt.

A meditációt el lehet kezdeni egy meditációs alkalmazás vagy egy YouTube videó használatával, vagy egyszerűen csak azzal, hogy csukott szemmel öt

percig a ki- és belégzésre összpontosít.




 
 
 

Comments


bottom of page